Hírlevelek
Menü

Olvasási mód:

Betűméret:

Betűstílus:

#Kossuth Lajos

Medvegy Gábor hvg360

„Ma olyan csekélységek miatt lesznek öngyilkosok, hogy az már valósággal megdöbbentő”

Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.

Lenthár Balázs hvg360

A magyarok Mózese és az államkasszával megszökő politikus – interjú Hermann Róbert történésszel a Kossuth-kép változásairól

Az idén 130 éve meghalt Kossuth Lajos sokáig nemzeti konszenzus által övezett pozitív megítélése mintha valamelyest megkopott volna az elmúlt évtizedek folyamán. Persze a kritikus vélemények mindig is megvoltak, már az 1848-as szabadságharc idején is, ám ezek sokáig nem tudták megrengetni a népszerűségét. Ebben a trendben a változás első, óvatos jeleit az 1960-as évektől lehet megfigyelni, és éppannyira voltak társadalmi, mint politikai okai. A Kossuth-kép változásairól Hermann Róberttel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével, egyetemi tanárral beszélgettünk.

Lenthár Balázs hvg360

Mit adtak nekünk a politikai messiások?

A magyar politikai közgondolkodásnak legalábbis 1848 óta részét képezi a messianisztikus csodavárás és azóta szilárdan tartja magát az az álláspont, hogy a bajból csak egy erős, karizmatikus vezető képes kivezetni a nemzetet. Most a politikába villámsebességgel berobbant Magyar Péterrel kapcsolatban kerültek elő hasonló gondolatok a közbeszédben. De mire mentünk az elmúlt szűk 200 évben az olyan vezetőkkel, akik a történelem egy bizonyos pontján elég erősnek és határozottnak mutatták magukat ahhoz, hogy elnyerjék a köz bizalmát?

Csatlós Hanna Kult

Petőfi profi kommunikációs szakember volt, és tudta, hogy kell ellopni a show-t

Petőfi ráérzett, hogyan kell tematizálni a magyarság aktuális problémáit, túldimenzionálni március 15. jelentőségét, és szót érteni azokkal, akiknek Széchenyi szövegei túl magasröptűek vagy szó szerint érthetetlenek voltak. Mit jelentett "nemzeti sztárnak" lenni egy olyan országban, ahol a lakosságnak csak pár százaléka olvasott irodalmat, az emberek túlnyomó többsége pedig nem is érezte magát magyarnak? Fónagy Zoltán történész elmondja, milyen korban és hogyan lett kulturális ikon Petőfi Sándorból.

Lenthár Balázs hvg360

Helyek, amelyek már nincsenek: Ada Kaleh, Jókai Mór „Senki” szigete

Új cikksorozatunkat Helyek, amelyek már nincsenek címmel indítjuk útjára, és ebben olyan természeti képződményeket, vagy ember által alkotott építményeket mutatunk be, amik mára már eltűntek. Elsodorta őket a történelem, a természet, vagy az emberi nemtörődömség és mohóság. Elsőként Az aranyemberből sokak által ismert „Senki” szigetéről írunk, ami nem Jókai elmeszüleménye, egy nagyon is létező kis sziget volt az Al-Dunán, amit aztán a vaskapui vízerőmű megépítésekor Orsova óvárosával egyetemben elárasztottak.

hvg.hu Nagyítás

Mozdonyfüstös nosztalgia: ünnepi zötyögés Pestről Szolnokra

A hétvégén a MÁV Nosztalgia két gőzvontatású nosztalgiavonatot is indított a 170 éve épült Pest–Cegléd–Szolnok vasúti fővonalon. 1847. szeptember elsején szintén két gőzvontatású szerelvény indult a Nyugati pályaudvarról. A szolnoki Tisza pályaudvaron, nagy tömeg előtt Kossuth Lajos mondott ünnepi beszédet. Az eseményen Széchenyi István is ott volt. A különleges utazás résztvevői a szolnoki járműjavítót, a megújult repülőmúzeumot és a repülőteret is meglátogatták. A szolnoki vasútállomáson az Utasellátó időszaki kiállítása várta az érdeklődőket, miközben dolgozói sztrájkoltak.

Szegő Iván Miklós Instant tudomány

Kossuth, Csák Máté és a többiek: ki a szlovák, ki a magyar?

A középkorban nem volt sem olyan, hogy Štúrovó sem olyan, hogy Bratislava: az előbbit Párkánynak hívták, utóbbit viszont magyarul Pozsonynak, németül Pressburgnak, szlovákul pedig Prešporoknak. A szlovák-magyar történelmi vitákat tisztázni próbáló kiadványok egész sora jelenik meg újabban Pozsonyban és Budapesten. A tudomány szeretné felváltani a mindkét oldalon előforduló nemzeti elfogultságokat. Az ELTE rektora szerint fontos a kölcsönös ismeretszerzés, hiszen „egymás mellett és egymásban élő történelmekről” van szó.

MTI Itthon

Kossuth leszármazottja tiltakozik az MSZP-akció miatt

A leghatározottabban tiltakozik a Kossuth-család, amiért Mesterházy Attila MSZP-elnök október 23-án arra szólította fel híveit, hogy legyen a Kossuth-címer a demokraták összetartozásának jelképe, és viseljék azt "az új köztársaság megszületésének napjáig" - írta a Magyar Nemzet szerdán.

1 2
Szinte lehetetlen olyan táskához jutni, amilyen Rogán Barbarának van

Szinte lehetetlen olyan táskához jutni, amilyen Rogán Barbarának van

Megdőlni látszik egy tévhit az LSD-vel kapcsolatban

Megdőlni látszik egy tévhit az LSD-vel kapcsolatban

A kormány betartott nekik, mire számítsanak most a tartós befektetési számlások?

A kormány betartott nekik, mire számítsanak most a tartós befektetési számlások?

Grönlandi kormányfő: „Az Egyesült Államok nem kapja meg a szigetünket!”

Grönlandi kormányfő: „Az Egyesült Államok nem kapja meg a szigetünket!”

Donald Trump: Grönland megszerzése érdekében minden az asztalon van

Donald Trump: Grönland megszerzése érdekében minden az asztalon van

Marine Le Pen: Franciák millióit hallgattatják el, ha nem indulhatok az elnökválasztáson

Marine Le Pen: Franciák millióit hallgattatják el, ha nem indulhatok az elnökválasztáson

Bojkottot hirdetett az Erdoganhoz közeli cégek ellen a török ellenzék

Bojkottot hirdetett az Erdoganhoz közeli cégek ellen a török ellenzék

Véget ért a bombariadó, újra járnak a vonatok Érd és Pusztaszabolcs között

Véget ért a bombariadó, újra járnak a vonatok Érd és Pusztaszabolcs között

Akár 37 000 000 forintot is kereshet, ha segít az OpenAI-nak

Akár 37 000 000 forintot is kereshet, ha segít az OpenAI-nak

A címlapról ajánljuk